Víziközlekedési előírások

A víziközlekedést meghatározó jogszabályok

  • A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény,
  • A víziközlekedés rendjéről szóló 39/2003. (VI. 13.) GKM rendelet

Alapfogalmak

Csónak: az emberi erővel hajtott - hajónak, kompnak, vízi sporteszköznek nem minősülő - vízijármű, amelynek testhossza nem haladja meg a kishajóra megállapított mértéket. Csónak továbbá az a szélerővel vagy gépi berendezéssel hajtott - hajónak, kompnak, vízi sporteszköznek nem minősülő - vízijármű is, amelynek hossza a 6,2 métert, névleges vitorlafelülete a 10 m2-t, illetőleg motorteljesítménye a 4 kW-t nem éri el. Nem minősül csónaknak az építése, berendezése és felszerelése alapján elsődlegesen nem hajózási tevékenység folytatására alkalmas - külön jogszabályban meghatározott - úszóeszköz;

Vízi sporteszköz: vízen való közlekedésre alkalmas, rendeltetésszerű használata esetén úszóképes és kormányozható, kedvtelési rendeltetésű, hajónak, kompnak, csónaknak nem minősülő vízijármű
Motoros vízi sporteszköz - olyan kishajó, amely saját gépi hajtással rendelkezik, alkalmas egy vagy több személlyel közlekedni és vízen siklásra, sportolásra szolgál (pl. waterbob, waterscooter, jetbike, jetski stb.).
Vitorlás vízi sporteszköz - a legalább 3 m2 névleges vitorlafelületű vízi sporteszköz;

Csónak kötelező felszerelése

  • mentőmellény, a csónakban tartózkodó kiskorúak és úszni nem tudó felnőttek együttes számának megfelelően, de legalább 1 db,a csónakban tartózkodó személyek számának és a csónak hajtásának megfelelő evező, de legalább 1 db,
  • 8A, 34B oltásteljesítménnyel rendelkező tűzoltó készülék, amennyiben a csónakban tűz- és robbanásveszélyes anyagot szállítanak,
  • kézi fehér fényű jelzőlámpa, tartalék izzóval és elemmel,
  • a csónak üzemben tartójának nevét és lakcímét (telephelyét) tartalmazó tábla, amelyet a csónaktesten jól látható helyen, tartósan rögzítve kell elhelyezni,
  • legalább 1 liter űrmértékű kézi vízmerő eszköz (szapoly),
  • kikötésre alkalmas, minimálisan 10 méter hosszúságú és megfelelő állapotú lánc vagy kötél,
  • a csónak tömegének legalább 5%-ával egyenlő tömegű horgony
A kajakok, kenuk, kilbótok, szkiffek, dublók, triplettek, továbbá a 2,5 m-nél kisebb testhosszúságú csónak esetében az alábbi eltéréssel kell alkalmazni:
  • a) mentőmellény - a csónakban tartózkodó személyek számának megfelelően,
  • b) evező - a csónak hajtásának megfelelően, de legalább 1 db,
  • c) legalább 1 liter űrméretű vízmerő eszköz vagy szivacs - 1 db, d) kikötésre alkalmas, megfelelő állapotú kötél vagy lánc - 5 fm,
  • e) a csónak üzemben tartójának nevét és lakcímét (telephelyét) tartalmazó, a csónaktesten jól látható helyen, tartósan rögzített tábla,
  • f) fehér kézi villamos jelzőlámpa tartalék izzóval és tartalék elemmel 1 db.

Kötelező gondosság

A hajó vezetőjének a Szabályzat külön rendelkezése hiányában is meg kell tenniük a kötelező gondosságból és a bevált szakmai gyakorlatból fakadó valamennyi óvó intézkedést, hogy elkerülje különösen:
  • az emberéletet fenyegető veszélyt,
  • a hajókban vagy úszóanyagok kötelékeiben, partban és a hajóútban vagy annak közvetlen közelében levő bármilyen műtárgyban, illetve berendezésben okozott kárt,
  • a hajózási akadályok előidézését;
  • lehetőség szerint a környezet szennyezését.

Tiltó jelzések


A.1 Áthaladni tilos


A.5 Veszteglés tilos


A.6 Tilos horgonyozni


A.7 Tilos a parthoz kikötni


A.10 A jelzett területen kívül áthaladni tilos


A.12 Géphajók közlekedése tilos

A.13 Kedvtelési célú hajók közlekedésének általános tilalma


A.14 Vizisízés tilos


A.16 Evezős hajóval közlekedni tilos


A.17 Vitorlás deszkával közlekedni tilos


A.18 Sport- és kedvtelési célú kishajóval nagy sebességgel közlekedni tilos

A.20 Motoros vízi sporteszközzel közlekedni tilos

Kötelező jelzések


B.1 A nyíllal jelölt irányba köteles haladni

B.7 Köteles hangjelet adni

B.8 Fokozott elővigyázatosság

B.6 A főágba kihajózni abban az esetben szabad, ha a főágban közlekedő hajót nem kényszeríti sebessége vagy útiránya megváltoztatására

Korlátozó jelzések


C.1 A vízmélység korlátozott


C.2 A vízszint feletti szabad magasság korlátozott


C.3 Az átjáró vagy hajóút szélessége korlátozott


C.5 A hajóút eltávolodik a jobb parttól ( 40 méterre )

Ajánlott jelzések


D.1 Ajánlott átjáró ( mindkét irányban )

D.1 Ajánlott átjáró ( csak a megadott irányban, az ellenkező irányban az áthaladás tilos

D.2 Ajánlott a jelzett vízterületen maradni

D.3 Ajánlott a nyíl irányában, az állandó fénytől a villogó fény irányába haladni

Figyelmeztető jelzések


E.1 Áthaladás engedélyezése

E.3 Duzzasztómű

E.4 a, Nem szabadon közlekedő komp

E.4 b, Szabadon közlekedő komp

E.15 Géphajó közlekedése megengedett

E.16 Sport- és kedvtelési célú hajó közlekedése megengedett

E.19 Evezős hajó közlekedése megengedett

E.21 Sport- és kedvtelési célú kishajó nagy sebességgel történő közlekedése megengedett

Kiegészítő jelzések


1000 m-re kötelező megállás

1500 m-re szabadon közlekedő komp

Az adott szakaszon a veszteglés engedélyezett

1000 m távolságon belül a veszteglés tilos

Hajóút kitűzése


A hajóút jobb oldala


A hajóút bal oldala

A vízijármű vezetője

  • Csónakot, nyilvántartásba vételre nem kötelezett vízi sporteszközt és gépi, illetve vitorlahajtás nélküli kishajót, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik az vezethet, aki
    • a) a 14. - gépi hajtású vízi jármű esetén 17. - életévét betöltötte
    • b) úszni tud,
    • c) a vezetésben kellő gyakorlattal rendelkezik,
    • d) ismeri a Szabályzat rendelkezéseit és az igénybe vett vízterület sajátosságait.
  • Ha több személy tartózkodik a csónakban, indulás előtt 16. életévét - gépi hajtású vízi jármű esetén 17. életévét - betöltött vezetőt kell kijelölni.
  • Sportegyesület 14. életévét be nem töltött, úszni tudó és a Szabályzat rendelkezéseit ismerő sportolója csónakot, illetve gépi hajtás nélküli vízi sporteszközt a sportegyesület edzőjének irányítása és felügyelete, továbbá mentőeszköz használatával és mentőmotoros vagy kísérő kisgéphajó biztosítása mellett vezethet.

    Az edző felügyelete akkor tekinthető teljesítettnek, ha

    • minden sportolóra folyamatos rálátása van,
    • a segítségnyújtáshoz, illetve beavatkozáshoz 2 percnél több idő nem szükséges.

A víziút korlátozása

  • A vízi út korlátozott jellemzői következtében szükséges időszakra az átmeneti közlekedési rendet, továbbá az egyes vízterületek közlekedési rendjének a Szabályzatban nem érintett részletes helyi szabályait hajósoknak szóló hirdetményben a hajózási hatóság állapítja meg.
  • Vízi rendezvény a rendezvény helye szerint illetékes vízi rendészeti rendőrkapitányság, a vízi rendészeti szervek illetékességi területén kívül eső folyókon, tavakon és egyéb szabad vizeken a rendezvény helye szerint illetékes megyei rendőr-főkapitányság engedélyével tartható.
  • Vízi úton a rendezvény - a hajózási hatóság eltérő rendelkezése hiányában - hajósoknak szóló hirdetménnyel vagy tájékoztatóval való meghirdetése nélkül nem tartható meg.

Csónak közlekedése

  • Csónakkal, vízi sporteszközzel és kishajóval a parttól vagy kikötőhelyről elindulni és menetirányt változtatni akkor szabad, ha az a vízi közlekedés más résztvevőit nem zavarja és vízben tartózkodó személyt nem veszélyeztet.
  • A csónak vagy vízi sporteszköz más hajóval történő találkozásakor azoknak a kishajóra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
  • Ha csónakok vagy vízi sporteszközök vagy kishajók egymás útvonalát keresztezik, a jobbról érkezőnek van elsőbbsége.
  • A gépi erővel vagy evezővel hajtott csónak és kishajó találkozáskor és keresztezéskor köteles a vitorlával haladó csónak, vízi sporteszköz és kishajó útjából kitérni.
  • A gépi erővel hajtott csónak és kishajó találkozáskor és keresztezéskor köteles kitérni az evezővel hajtott csónak, vízi sporteszköz és kishajó útjából és - feltéve, hogy a víz szélessége és mélysége ezt lehetővé teszi - legalább 30 m távolságot tartani attól.
  • Kisgéphajók és motoros vízi sporteszközök találkozásukkor jobbra kell tartaniuk és bal oldaluk felől kell egymást elkerülniük.
  • A vitorlás csónak és vízi sporteszköz a találkozási és keresztezési szabályok alkalmazásában vitorlás kishajónak minősül.
  • 8. Csónakkal, valamint kishajóval és vízi sporteszközzel a menetben levő
    a) nagyhajó útvonalát 500 m-en,
    b) gyorsjáratú nagyhajó útvonalát 1000 m-en belül keresztezni, és
    c) az ilyen hajókat hátulról 60 m-nél, továbbá oldalról - feltéve, hogy a vízi út méretei ezt lehetővé teszik - 30 m-nél kisebb távolságra megközelíteni tilos.
    Ahol a vízi út méretei nem teszik lehetővé a 30 m távolság tartását, ott a nagyhajó elhaladásáig a part mellé - a lehető legközelebb - kell húzódni.
    Azt a hajót, amely indulási szándékát hangjellel jelezte, menetben levő hajónak kell tekinteni.
  • Kikötött úszó létesítmény és a part közötti vízterületen, a kötelek, támdorongok, kikötői eszközök, a köteles komp kifeszített kötele alatt és közelében tartózkodni, illetve közlekedni tilos.
  • Vízben tartózkodó személyt - a mentés esetét kivéve -
    a) vitorlás és evezős csónakkal, valamint vízi sporteszközzel legalább 10 m,
    b) motorcsónakkal, motoros vízi sporteszközzel és kisgéphajóval legkevesebb 30 m
    távolságban úgy kell kikerülni, hogy az a vízi jármű és a közelebbi part vagy az őt kísérő vízi jármű között maradjon. A vízben tartózkodót a vízi jármű közeledésére - szükség esetén - kiáltással is figyelmeztetni kell és a vízi jármű sebességét olyan mértékre kell csökkenteni, hogy az ne okozzon hullámzást a vízben tartózkodó közelében.
  • Ha az előírt megközelítési szabály betartása a vízterület méretei miatt nem lehetséges, akkor a vízben tartózkodó körüli 30 m sugarú kör területén legfeljebb 5 km/h sebességgel szabad elhaladni a vízben tartózkodó zavarása nélkül.

Biztonsági előírások

  • A csónakból indulás előtt - és szükség esetén menetben is - el kell távolítani a stabilitását és úszóképességét befolyásoló mennyiségű vizet.
  • Fürdés céljából a vízi járművet csak l a vezető engedélyével szabad elhagyni.
  • A vízi járművet elhagyó fürdőzőt l mindaddig követni kell – mentésre l készenlétben -, amíg az nincs teljes l biztonságban.
  • A menetben levő csónakban tartózkodóknak - a csóváló evezést (védlizés), illetve csáklyázást végző személy kivételével - tilos állni.
  • A csónak vezetője a beszállás előtt köteles tisztázni, hogy a csónakban helyet foglaló személyek tudnak-e úszni és azok nyilatkozata, továbbá a Szabályzat rendelkezései alapján a mentőfelszerelés elhelyezéséről, továbbá alkalmazásra való készenlétéről köteles gondoskodni.
  • A vízen levő (közlekedő vagy veszteglő) csónakban tartózkodó úszni nem tudó és kiskorú, valamint a vízi sporteszközön közlekedő minden személy köteles mentőmellényt viselni. A csónakban tartózkodók közül nyilatkozatot csak nagykorú személy tehet, kiskorú személy minden esetben köteles mentőmellényt viselni.
  • A sportegyesület edzője, illetve az ifjúsági társadalmi szervezet csapatvezetője felel a felügyelete alatt csónakot vagy vízi sporteszközt vezető és képesítéssel nem rendelkező kiskorú sportoló közlekedésben tanúsított magatartásáért, továbbá a Szabályzatban előírtak megtartásáért.
  • Csónak vagy vízi sporteszköz vezetését a Szabályzat egyéb rendelkezéseinek megtartásával csak partközelben, hajóúton kívül, kikötőben az üzemeltető által kijelölt részen, motoros vízi sporteszköz vezetését a hajózási hatóság által engedélyezett zárt vízi sportpályán szabad oktatni és gyakorolni.