Címlap Szakasztájékoztatók A Dráva folyó

A Dráva-vidék

A Dráva rövid leírása

 

A Dráva felső folyásánál völgye szűk, völgytalpa csak Varazdin után szélesedik ki. A Mura-torok után a völgy a jobbpartra tolódik át, majd Gola-tól (Horvátország) általában a balpartra húzódik laposan. A Dráva partot a Mura torkolattól dombvidék kíséri, mely a folyó partján néha 20-30 m magas lépcső formájában esik a folyóra. Gyékényestől sík, lapályos térfelszín következik, melyet patakok, csatornák, mellékágak, holtágak szabdalnak fel. Ez a terület esős időben nehezen járható. Szükség esetén az árvízvédelmi töltéseket lehet mozgásra (gyalogosan, járművel) felhasználni. A Dráva-völgy magyarországi szakaszát sok helyütt füzes- és nyár ligeterdők (ártéri erdők) kísérik.
A Dráva völgye a lecsapolások ellenére is sok helyen mocsaras, mely a járhatóságot hátrányosan befolyásolja.

Partviszonyok

A Dráva partja általában homokos és agyagos, 2-5 méter magas, többnyire merőleges, szakadó lépcsők kísérik. A Dráva partja Látó-hegy (Légrád) Gyékényes, Bélavár-Heresznye között, valamint Barcs térségében uralgó. Itt a dombok (Somogyi-dombság) a folyóig nyúlnak le, a part 15-20 m relatív magassággal emelkedik a folyó fölé. Barcstól lefelé a jobbparton húzódó vonulatok az uralkodóak csaknem a torkolatig.
A jobbpartot 5-12 km széles lapályos, enyhén hullámos vidék kíséri, melyet az abból meredeken kiemelkedő Kalnik és Bilo-hegység alacsony tömbje zár le.


Meder- és vízviszonyok

A Dráva medre felsőfolyásán Barcsig csak helyenként szabályozott. A Dráva szeszélyes volta miatt napok alatt hord el és épít fel szigeteket, folyamatosan bontva a partot. A jelentős számú szigetet homok, illetve kavics építi fel, magasságuk általában 1-2 m, partjaik laposak, méretük néhány métertől több-száz méterig terjedhet. Az árterülete helyenként több km széles, a védőgátak 5 km-re is eltávolodnak a folyótól.
A meder Barcstól Donji Miholjac-ig szabályozott, és töltések közé szorítva vezet a torkolatig.
A meder fenék a Dráva felső szakaszán sziklás, köves, Novi Gradac-ig kavicsos, azután homokos - Barcstól a torkolatig felváltva kavicsos, homokos, majd iszapos.

A Dráva szélessége a sok mellékág következtében igen változó. Ahol a folyó egy mederben folyik (pld. Látó-hegy - Barcs között), ott közepes vízállásnál a szélesség 200-250 m. Ott, ahol mellékága van, szélessége elérheti a 350-400 métert, de esetenként és helyenként ennél szélesebb is lehet.

A vízmélysége erősen változó. Felső folyásánál 1,5 - 3,0 m, Látó-hegy (Légrád) - Barcs között 4,0 - 6,0 m, közepes vízállás esetén. Egyes szakaszokon a vízmélysége elérheti a 10 métert is.

A Dráva vizének sebessége Barcsig 1,8 - 1,6 m/s, Barcstól a torkolatig 1,2 - 0,9 m/s. Áradáskor sebessége lényegesen megnő.

Vízállás

A Dráva vízállása rendszerint a hóolvadás kezdetétől május, sőt esetenként június elejéig, illetve a kora őszi esőzések idején szeptember és október hónapokban magas. A szigetek, homokpadok általában már 1 méteres vízszintemelkedésnél is víz alá kerülnek.
Alacsony vize június második felétől augusztus végéig tart.
A Drávának három árvize van
- a kora tavaszi (hóolvadás);
- a nyári (nyári esőzések) és
- a kora őszi (mediterrán hatás).
Árvizei közül a legveszélyesebb a kora tavaszi, mert ekkor árvize gyakran egybeesik a Dunáéval, azt erősíti, esetenként megelőzi. Ez utóbbi kedvezőbb, mert így a Duna-Dráva torkolat alatti szakasza mentesülni tud a jégtől.
Télen a Dráva csak tartós, nagy hidegekben fagy be. A jég vastagsága általában nem éri el az átkeléshez szükséges vastagságot.

Vízhozam

A Dráva meglehetősen kiegyenlítetlen vízjárású, szeszélyes, de ennek ellenére Magyarország harmadik legbővizűbb folyója. Közepes vízhozama: 600,0 m3/s, legkisebb vízhozama 200,0 m3/s, míg legnagyobb - a közepesnek többszöröse - 2500,0 m3/s.

Hajózási, átkelési lehetőségek

Hajózás: a Dráva teljes szakaszán csak a duzzasztott szakaszokon, illetve torkolatától Barcsig hajózható (400-650 tonnás hajókkal). Kompátkelés: Barcsnál (11 tonnás), Gat-nál horvát területen.

 

A Dráva vízi térképe

 

 

 

Evezés a folyón

 

A Dráván történő evezés szigorú feltételekhez van kötve,  mivel két ország területét választja el,  több szakaszon átlép csak egyik területére, és Nemzeti Park területén is áthalad. Ezért magán-szervezésben nem célszerű nekivágni, a vízitúra szervező társaságok már jó előre lefoglalják a kvótákat. Legcélszerűbb valamelyiket felkeresni, és csatlakozni egy időponthoz! Szervezési nehézségek letudva, teljes figyelemmel lehet a nagyszerű vízi élményekre koncentrálni! Ezért itinerrel sem küzdök. A tájékoztató jellegű térkép a térképtárban meglelhető.